2020.03.29.
Lenyűgöző, hogy mennyi mindent lehet otthonról csinálni!
,,Rendszeresen együtt reggelizem barátokkal vagy kormányzati hivatalnokokkal, elemzőkkel, diplomatákkal Washington belvárosában, a The New York Times irodájának közelében. Ezzel is igyekszem minél több ismeretszerzési lehetőséget belezsúfolni a napba, hiszen ha egyedül ennék, csak elvesztegetném a reggeli értékes idejét. Egyszer-egyszer viszont előfordult – hiszen ismerjük, néha milyen bizonytalan a washingtoni forgalmi helyzet, de a metróban is bármikor lehet fennakadás –, hogy a reggelizőpartnereim tíz-tizenöt, de akár húsz percet is késtek. Ilyenkor mindig idegesen érkeztek, és miközben helyet foglaltak, alig győztek szabadkozni: „Késtek a metrók a piros vonalon…”, „Dugó volt a körgyűrűn…”, „Nem csörgött az ébresztőórám…”, „Megbetegedett a gyerek…”. Az egyik ilyen alkalommal rájöttem, hogy valójában egyáltalán nem bánom vendégeim pontatlanságát, úgyhogy így szóltam: „Ne, ne, kérlek, ne mentegetőzz! Tudod mit? Inkább én tartozom köszönettel, amiért késtél!” Mivel késtél, magyaráztam tovább, támadt egy kis időm magamra. „Találtam” pár percet arra, hogy ne csináljak semmit, csak üldögéljek, és gondolkodjam. Élvezettel hallgattam bele a szomszéd asztalnál ülő pár beszélgetésébe (lebilincselő tud lenni!), és bámultam az embereket az előcsarnokban (gyalázatos dolog!). Főleg pedig ebben a kis szünetben eltöprenghettem pár dolgon, ami már napok óta kavargott a fejemben. Szóval egyáltalán nincs miért bocsánatot kérni. Ezért inkább: „Köszönet a késésért.”
A fenti részlet Thomas L. Friedman Köszönet a késésért [1] című könyvéből van. Úgy hiszem, a Pulitzer-díjas újságíró műve most aktuálisabb, mint valaha. Friedman könyvét érdemes sokat forgatni azoknak, akiket érdekel, hogy a technikai fejlődés hogyan teheti jobbá a világunkat és a munkaerőpiac változása hogyan alakítja át a társadalmat. Friedman mindezt pozitív nézőpontból, optimistán mutatja be, kifejezetten élvezetes olvasni. Azonban ebben a cikkben nem a könyvet, sokkal inkább a könyv címét adó alapgondolatot szeretném a figyelmedbe ajánlani.
„Köszönet a késésért.”
Vírus és karantén idején mi is várunk. Kicsit megáll az élet. Kint nyüzsöghetnénk az élénk napsütésben, kirándulások és fesztiválok várnának ránk, mint tavaly, de ehelyett halvány tavasz ez. Érezzük ezt mind. Ahogy azt is, hogy másképp ketyeg most az óra, merthogy halljuk az óra ketyegését. Sokaknak talán idegesítő ez, és a félelemmel átitatva egyenesen aggasztó lehet, de akár köszönetet is mondhatnánk ezért az ajándék időért. Mert ajándék idő ez, amit érdemes kihasználnunk. Azt, hogy mire használjuk, az csakis rajtunk múlik. Egy viszont biztos, ha önmagunk fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektetünk, azzal hosszabb távon is jól járhatunk.
"Több régi gondolkodó szerint az ember akkor tudja felmérni az adottságait, amikor nincs semmi dolga. Görög filozófusok szerint a szabad időnkben bontakozhat ki igazán az, emberi mivoltunk, ekkor van lehetőségünk saját magunk fejlesztésére – tanulás, művészi és politikai tevékenységek terén. " (Csíkszentmihályi Mihály, Flow, 24. old.)
Tehát, tudok egy munkát. Dolgozz magadon! Fejleszd magadat!
Az alábbiakban 15 olyan készséget gyűjtöttem össze, amelyeket a jobb munkahely elérése érdekében érdemes lehet fejlesztened. Akár most, karantén idején. Akár csak azért, hogy kitűzz egy olyan célt, aminek elérése boldoggá tehet.
Soft skill és hard skill, mi a különbség?
Amikor állásra pályázol, akkor a személyes tulajdonságaid mellett a technikai tudásodat is ellenőrizheti a leendő munkáltatód. A személyes vagy szociális tulajdonságokat a szaknyelvben „soft skilleknek” (képességeknek) hívják, míg a technikai tudást ,,hard skilleknek”. A hard skill lehet a szakirányú végzettségedhez kapcsolódó készséged, ezeket általában igazolni tudod valamilyen dokumentummal, a soft skillekről viszont nincs kiállított igazolásod, viszont az állásinterjún, célirányos kérdésekkel úgy tesztelik, hogy azt szinte észre sem veszed.
Hard skill például, ha értesz a számítógépekhez, vagy ha beszélsz egy idegen nyelvet, soft skill például, ha jó vagy előadások tartásában, vagy ha könnyen meg tudsz győzni másokat.
Nézzük, milyen soft skillekkel rendelkező személyekre van a leginkább szüksége a cégeknek 2020-ban: [2]
1. Kreativitás
2. Meggyőző képesség
3. Együttműködési képesség
4. Alkalmazkodóképesség
5. Érzelmi intelligencia
A lista évek óta nem sokat változott. A kreativitás már régóta az első helyen szerepel. Talán nem is csoda, mivel sokan úgy gondolják, hogy egy kis kreativitással minden nehéz helyzet kezelhető. Ráadásul ,,a kreatív embereket sok minden érdekli, nyitottak és ez új tapasztalatok felé hajtja őket.” [3]
Mindezek mellett azonban az önismeretedet is érdemes fejlesztened. Már csak azért is, hogy pontosan be tudd mérni, hogy rendelkezel-e a fenti képességekkel.
Jöjjenek a hard skillek! A leginkább ezekre van szüksége a cégeknek 2020-ban: [4]
1. Blokklánnc
,,A blokklánc (angolul block chain vagy blockchain) egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon. A blokkláncot a Bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják, ahol egy nyilvános főkönyvként működik, amely rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót." (forrás: Wikipédia)
2. Felhőalapú számítástechnika
,,A felhőalapú számítástechnika (angolul cloud computing) a számítástechnika egyik ágazata. Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy meghatározott hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, annak üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy ugyancsak az interneten." (forrás: Wikipédia)
3. Analitikus gondolkodás
,,Az analitikus gondolkodás a bal agyfélteke sajátja. Az analitikus gondolkodó ember a konkrét, praktikus oldalról közelíti meg a dolgokat. Gyorsan felfogja és pontosan megfigyeli, elemzi a részleteket. A nagy összefüggések és a teljes kép meglátásával viszont gondjai lehetnek." (forrás:www.azirastukreben.hu)
4. Mesterséges intelligencia
,,Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterséges intelligencia rendszereket napjainkban elterjedten használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok elterjedt számítógépes programban és videójátékban, de az online szövegírásban is." (forrás: Wikipédia)
5. Felhasználói élménytervezés (UX Design)
Az UX, a user experience design rövidítése, magyarul a felhasználói élmény megtervezését jelenti. A felhasználói élménytervezők a marketing és üzleti tapasztalatukat felhasználva kitalálják és megtervezik, hogy a honlapodon hol lenne a legjobb helyen például a vásárlás gomb, hogy milyen színben és felirattal működik figyelemfelkeltőbben. A UX-ek ügyelnek az egész honlap vagy mobil applikáció összképére, hogy neked, felhasználónak valóban élmény legyen az ott töltött idő. Erről részletesebben egy korábbi cikkemben írtam. Olvasd el itt.
6. Üzleti elemzés
,,Az üzletelemző (angolul: Business Analyst (BA) vagy üzletrendszer elemző (angolul: Business Systems Analyst) kifejezések az esetek túlnyomó többségében olyan személyek foglalkozását jelölik, akik üzleti (gazdasági) jellegű számítástechnikai rendszerek elemzésével, fejlesztésévével, meghatározásával kapcsolatos munkákat végeznek. Az üzletelemző fő feladata a megbízó részére készítendő szoftverrel szemben támasztott elvárások precíz, szisztematikus dokumentálása." (forrás: Wikipédia)
7. Affiliate Marketing
,,Az affiliate marketing a marketing egy olyan formája, amely során egy magánszemély (vagy ritkábban cég) blogjáról vagy webhelyéről a forgalmat egy cég (általában egy webáruház) webhelyére tereli speciális hivatkozások segítéségével. A marketing e formája különösen a blogoszférában elterjedt. Sok blogger helyez el partnerhivatkozásokat tartalmaiban, hogy az ezekkel termelt profitból ő is részesedhessen. Egy jó blogger partner több csatornát is igyekszik kihasználni, hogy a rábízott termékeket/szolgáltatásokat népszerűsítse." (forrás: matebalazs.hu)
8. Értékesítés
Keresettek az olyan személyek, aki értik a sales funnel (értékesítési folyamat) lényegét és tudásukat felhasználva növelni tudják az üzlet eladásait.
9. Programtervezés (Tudományos számítástechnikai)
A tudományos számítástechnikai készségekkel rendelkeznek az adattudományi szakemberek, mérnökök, szoftverprogramozók. A cégeknek egyre több szakemberre van szükségük, akik kidolgozhatják gépi tanulási modelleket, statisztikai és analitikai megközelítést alkalmazhatnak a nagy adatkészletekre olyan programok segítségével, mint a Python, a MATLAB és mások.
10. Videókészítés
A videós tartalmak továbbra is nagyon népszerűek, ezért a videofilmek készítése prioritás a cégek számára. A Cisco becslései szerint a videó 2022-ben a globális internetes forgalom 82% -át teszi ki.
A fenti képességekre nem csak akkor lehet szükséged, ha állást váltanál, hanem akkor is, ha saját vállalkozásod van, vagy éppen most szeretnél saját vállalkozást indítani. Ha például egy webshopot szeretnél indítani a jövőben, akkor nem csak az eladásokhoz kell értened, nem árt, ha van egy kis UX Design vénád, össze tudsz vágni egy ütős videót és az eladásaid növelésére használod affiliate marketinget is. De ha a fenti 10 valamelyikében jobban elmélyedsz, kiképzed magad – akár a mostani, meglévő munkád mellett – akkor jó esélyed lehet arra, hogy tovább állj majd, ha eljön a megfelelő pillanat a váltásra.
Európai kitekintés
A munkaadókat egyre inkább az érdekli, hogy milyen tudással rendelkeznek valójában a munkavállalóik, mint az, hogy milyen formális végzettségeket szereztek. Európai szinten már régóta elindult a munka világa és az oktatás közötti közös nyelvrendszer kialakítása. Létrejött az Európai képességek, kompetenciák, és foglalkozások egységes osztályozási rendszere (röviden ESCO).
Az ESCO tulajdonképpen a munkaerőpiac és a képzési szektor között használható közös „nyelvrendszer", melynek legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a munkaerő-piaci kereslet-kínálat jobb összehangolását.
Az álláskeresők önéletrajzuk összeállításánál, a képességeik leírására használhatják az ESCO rendszert, így a beállított készségeket könnyen össze lehet párosítani a munkáltatói elvárásokkal, vagy más jelöltek készségeivel.
De nem csak az álláskeresők, a munkáltatók is használhatják az ESCO-t a szükséges kompetenciák összeállítására, egy álláshirdetés megírása során.
A tanulók használhatják egyéni képességeik, és tanulási eredményeik leírására és dokumentálására.
Az ESCO az álláskeresők számára is jelentős előnnyel bír, mivel könnyebben összepárosíthatják kompetenciáikat az állásokban megfogalmazott elvárásokkal. Mindezt az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) európai álláskereső portálján már most ki is próbálhatod.
Az ESCO-ról bővebb információt az Oktatási Hivatal oldalán vagy az Európai Bizottság oldalán tudhatsz meg.
Az ESCO-t az új Európai Készségútlevél (European Skills Passport) összeállításánál is használhatod.
Készségeket a LinkedIn profilodba már régóta be tudsz illeszteni. Ráadásul a LinkedIn-en a beírt készségeket az ismerőseid vissza is igazolhatják, így olyan mintha hitelesítenék.
Mindez remekül hangzik, de mielőtt rászánnád magad, hogy készségeket és kompetenciákat gyűjts az önéletrajzodba, joggal merülhet fel benned a kérdés, hogy hol és hogyan tudod ezeket megszerezni, vagyis hogyan tudod a képességeidet fejleszteni? Ráadásul karantén idején szóba sem jöhetnek a tanfolyamatok. Vagy mégis?
Igen, mivel az online képzések most élik a virágkorukat.
Ma már számos olyan oldal van, amely összegyűjti neked az online képzéseket. A LinkedIn-en a fenti 15 készséget is fejlesztheted online kurzusok segítségével. Kattints a lenti skillsek valamelyikére és be fog jönni az adott képzés a LinkedIn oldalán.
Platform alapú munkák, platform gazdaság
Ha jobban megvizsgáljuk a hard skilleket, akkor azt láthatjuk, hogy többségük otthonról, távmunkából is végezhető. Tehát ha ilyen képességeket szerzel, akkor az is előfordulhat, hogy belépsz a platform alapú munkák világába és valamilyen online felületen pályázol meg projekteket, osztod meg a tudásodat másokkal és bárhonnan tudsz dolgozni. A platform gazdaság lehetővé teszi, hogy határokon átívelő módon, akár a hobbidból szerezz bevételt. Legalábbis a helyfüggetlenségen és rugalmasságon alapú online munkák legnagyobb előnye pontosan ez. A financer.com itt össze is gyűjtötte, hogy milyen munkákkal lehet online pénzt keresni.
Az, hogy ezekből mennyire lehet Magyarországon megélni az már más kérdés, statisztikákat pedig nem találni, hogy pontosan mennyit kereshet egy szabadúszó az online munkáival. Viszont barátoktól, ismerősöktől lehet tapasztalatot gyűjteni. Az én szabadúszó ismerőseim mind azt mondták el, hogy nagyon sok munka kell hozzá és az elején nem szabad otthagyni a főállást. Annak van több munkája, aki jól beszél angolul, mert így nem csak magyar megbízóknak tud dolgozni.
Az online munkák kipróbálása jó ötlet lehet ezekben az időkben, még akkor is, ha a platform gazdaság most nem annyira népszerű. Ugyanakkor érdemes tisztában lenned azzal, hogy mit jelent a platform alapú munka és a platform gazdaság.
A platform gazdaságot a megosztásra épülő gazdaság (sharing economy) teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy ,,az emberek jellemzően internetes felületeken, ún. platformokon keresztül szolgáltatnak egymásnak, melynek keretében megosztják egymással kihasználatlan tudásukat, szakértelmüket, készségeiket, dolgaikat, helyüket, vagy akár idejüket. Tehát kereskedelem tárgyává válnak hagyományosan terméknek nem minősülő erőforrások, dolgok, eszközök is. Megoszthatják a felhasználók egymással szabad helyüket otthonukban (Airbnb), helyet az autójukban (Uber, Oszkár, BlaBlaCar), parkolóhelyüket (Park Circa), ruháikat (ThredUp), felszereléseiket (gearcommons), idejüket (TaskRabbit, Instacart), tőkéjüket (Zopa, Prosper), és napról napra egyre több mindent, ami birtokukban van. Tehát megosztásalapú gazdaság keretében a felhasználók – akár természetes vagy jogi személyek – ideiglenes hozzáférést szereznek egy más által birtokolt eszközhöz, szolgáltatáshoz, vagy készséghez, amely egyébként alulhasznált vagy kihasználatlan lenne.” [5]
PricewaterhouseCoopers (PwC) [6] a következő öt területet gondolja a legnagyobb növekedési potenciállal bírónak a sharing economy területén: utazás, autó-megosztás, pénzügyek, munkaerő-közvetítés, zene- és videó streamelés.
A megosztásra épülő gazdaság növekedési üteme azonban nálunk egyértelműen lassult és jogi szabályozások miatt sokan el is tűntek a piacról. Csakhogy néhányat említsek: Uber, Yummber, lakáséttermek. A járvány idején pedig a sharing economy szinte valamennyi főszereplője hanyatlásnak indult, vagy legalábbis parkolópályára került. Nem utazunk, így nem kell Airbnb, és mivel egymást nem látogathatjuk, a TaskRabbit számos munkája sem végezhető el. Sőt, még az influencerek (nagy befolyással bíró bloggerek vagy vloggerek) is bajban vannak, legalábbis az utazó vloggerek és fashion bloggerek mindenképpen. Marad az online, marad a virtuális tér, de itt az ideje, hogy valami újat kitaláljunk! Az influencerek egyébként már most remekül feltalálták magukat, jól alkalmazkodnak a jelenlegi helyzethez. A gasztro influencerek otthonukból közvetítik, hogy éppen mit főznek, a fitness influencerek pedig a konditermek helyett a lakásból vagy kertből mutatják be edzéstippjeiket. (Erről itt írt a kreatív.hu)
Saját képességek előnyben
A fenti 15-ös listát használd mankónak, de ha egyik iránt sem érzel lelkesedést, akkor keress más képességet, amit fejleszthetsz. Lehet, hogy a virágkötészet, a festészet, a fitnesz vagy a gasztronómia iránt rajongsz, vagy talán a zenélés a mindened. Hallgass a belső hangodra, és nézz szét az interneten, hogy hol és hogyan tudnád fejleszteni magad.
Hol tanulj?
Akár a világ legjobb egyetemeire is beiratkozhatsz ingyenesen. A Coursera felületen megtalálod a Yale és a Stanford online kurzusait is. Machine Learningre például érdemes beiratkoznod, ha érdekel a Mesterséges Intelligencia, de a Yale Egyetem ingyenes jókedv kurzusát se hagyd ki, mert karantén idején ez mindenkinek ajánlott. Nem csoda, hogy a járvány miatt duplájára nőtt a jelentkezők száma.
Segítő Facebook-csoportokat is találhatsz, ahol tanácsokkal látnak el, de a LinkedIn mellett kipróbálhatod a magyar nyelvű Webuni-t vagy a nemzetközi Udemy-t, valamint a skillshare.com oldal is segít, ahol 2 hónapig ingyen vehetsz részt a kurzusokon. Találhatsz főzőtanfolyamokat, pénzügyi kurzusokat, nyelvleckéket, önmenedzselés fejlesztésére való kurzusokat, de ne feledd a Google ingyenes képzéseit és a YouTube-ot sem. Rengeteg dolgot tanulhatsz szakemberektől, akik ingyen töltik fel az anyagaikat. Csak keress rá arra a témára, ami téged igazán érdekel, és máris rengeteg hasznos leckét érsz el, amelyek további leckékhez is elvezetnek. (Ehhez persze tudnod kell angolul, mivel a legtöbb videót angol nyelven találod.)
Én is a YouTube-on tanultam meg számos dolgot a blogolásról. Lelkes külföldi bloggerek profi tanácsokkal láttak el, hogy milyen online marketing eszközöket lehet bevetni egy bloggernek vagy, hogy hogyan készítsek ételfotókat. Rendkívül élveztem, hogy betekintést nyerhetek abba, hogy mások hogyan csinálják.
Abban tudsz a leginkább fejlődni, ami iránt lelkesedsz. A hobbidból pedig elképzelhető, hogy később álommeló lesz. Merj, próbálkozz és vágj bele, hiszen minden tudással több lehetsz. Nem csak az a lényeg, hogy mit tudsz beírni az önéletrajzodba. Inspiráló érzés, hogy jobb lehetsz a tegnapi önmagadnál, ez önbizalmat ad és sikerfaktor.
Még egyszer, akkor mit is tanulj?
A koronavírus idején számos szakma, munkakör, és a megosztáson alapú munkák, platformok többsége is válságba kerül. A vendéglátás, a fizikai munka, a szállítmányozás/logisztika és a gyártási területek is mind olyan szektorrá váltak, ahová most nem vesznek fel munkavállalókat, ellenben az élelmiszerboltok, a futárszolgálatok, a webshopok és az egészségügy most jóval több embert tudna foglalkoztatni, mint eddig. [7] Kellenek az eladók, az árufeltöltők, az áru-összekészítők (online bevásárláshoz), a futárok, a sofőrök, a pénztárosok és a raktárosok. Azt, hogy ez a helyzet meddig tart, azt pontosan senki nem tudja megmondani, így nem biztos, hogy megéri ezekre fejlesztened a képességeidet. Az is előfordulhat, hogy pár hónap múlva teljesen más munkakörökre lesz igény, olyanokra, amelyek ma még nem is léteznek.
Akkor mit tanulj? A fenti 15 skillből is választhatsz, vagy választhatsz olyat is, ami nincs benne a listában, de érdeklődsz iránta. Érdemes figyelned, hogy milyen trendek vannak a világban, de a saját, meglévő képességeidre is figyelned kell, mert ezekre könnyebben alapozhatsz.
Záró gondolat
Rohamosan változó világunkba – melyben mindennap olyan hatásoknak vagyunk kitéve, amelyekre lehetetlen előre felkészülni, előre tanulni – azoknak nagyobb az esélyük a túlélésre, akik szinte azonnal képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Mintha egy olyan iskolába járnál, amiben fogalmad sincs, hogy holnap mit fog számon kérni a tanár. Egy hétköznapi iskolában olyanból felelsz, amit korábban már megtanítottak neked, ami része a tantervnek, de ebben a mai világban az élet tanára sokkal inkább olyat kér számon, ami semelyik könyvben nem volt benne, eddig egy szót sem hallottál róla. Felkészülési idő pedig általában nincs, kivéve ezt a mostani járvány időszakot. Ha ezt az ajándék időt nem használod fel arra, hogy új dolgokat tanulj, akkor nem biztos, hogy lesznek olyan paneljeid, amelyekre építeni tudsz majd később. Rögtönözni mindig tudni kell. Ehhez pedig jól jön, ha minél több mindenből tudsz meríteni. Karantén idejére ne csak a cukorból meg az olajból spájzolj be, hanem inkább soft vagy a hard készségekből, képességekből. Sosem tudhatod, hogy mikor, melyiket kell majd levenned a polcról. A jelen kihívásaira nem tudsz tanulni, de a jövő tudásigényének előkészítő képzéseire már ma beiratkozhatsz.
Szerző: Földi Rita
fotók: Unsplash
[3] forrás: Piac és Profit
[5] arsboni.hu, Digitális platformok mint a sharing economy munkáltatói?
[6] PWC, Osztogatnak vagy fosztogatnak? A sharing economy térnyerése, letölthető pdf itt
[7] forrás: Proffesion.hu
