Van egy jó ötleted, amit megírnál egy könyvben is? Van is már esetleg egy kész kéziratod, de nem tudod, hogyan add ki? Milyen címet válassz? Hogyan kerülhet be a boltokba? Egyáltalán megéri könyvet kiadni manapság?

Ebben a blogbejegyzésemben a fenti kérdéseket fogom megválaszolni. Ennek az írásnak két célja van. Egyrészt szeretnék egy részletes útmutatót adni azoknak, aki az első könyvük kiadását tervezik. Másrészt magam számára is szeretném dokumentálni, hogy hogyan is jutottam el odáig gasztrobloggerként, hogy az első receptes könyvem kapható legyen a Libri és Bookline online felületein és országszerte az összes könyvesboltjában.

Lépésről lépésre írom le a történéseket, a tanulságokkal együtt.

A szövegírók többsége a végére tenné a konklúziót, viszont én már az elején szeretném, hogy tudd:

Igen, megéri könyvet kiadni, a csodálatos érzésért, amikor először a kezedbe veszed a kész művedet és a felemelő pillanatért, amikor a könyvesboltban először találkozol vele. Ezekre nincsenek szavak. Azt kívánom, hogy éld át te is!

A Libri kirakatában a könyvem 

Így add ki az első könyvedet!

Lépésről lépésre 

1. Ötlet kell!

Miről írjál könyvet? Mi az, ami érdekelheti az embereket? Mi az a téma, amiről érdemes írnod? Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket, ha még nem tetted meg.

Nálam ezekre a kérdésekre a válasz egyértelműen a gasztronómia volt. Imádok főzni, a blogomon a receptjeim száma már meghaladta a 200-at, szeretek új ételeket kitalálni és azt gondolom, hogy szakács végzettséggel hiteles is lehetek ebben a témában. 

2013-óta vezetem a gasztroblogomat és azóta látom, hogy milyen érdeklődés van a receptekre. Így mindenképpen egy receptes könyvben gondolkodtam, viszont tudtam, hogy gasztrokönyvekből rengeteg van. Fel kellett tennem magamnak a kérdést, hogy mitől lenne más az én könyvem, amiért pont az enyémet emelnék le a polcról?

Ha ezen a ponton te is próbálod feltalálni a spanyolviaszt, akkor még most szólok: nem kell. Inkább olyan témát válassz, ami már népszerű! Az emberek, ha még nem hallottak a sütés nélküli mákos puliszka (vigyázat, csak kitaláció!) jótékony hatásairól, akkor nem fognak érdeklődni iránta. Fogalmuk sem lesz, hogy eszik vagy iszák, így nem fogja érdekelni őket egy ilyen témában írt könyv. Persze lehet, hogy mákod lesz, valaki érdekességként lát benne fantáziát és kiszúrja a könyvesboltban, de erre elég kevés az esélyed. Ne a 10-ből 1 vásárlóra lődd a témádat, hanem a 10-ből 8-ra, minimum!

Válassz olyan témát, amit az emberek keresnek, így nagyobb az esélyed arra, hogy a kiadók és a könyvkereskedők is igent fognak mondani a könyvedre. Még jó, ha az elején megérted, hogy ez számukra a profitról szól. Míg téged csodás érzéssel tölt el, hogy kiadsz egy könyvet, hogy van egy kézzel fogható dolog belőled, vagyis az ötletedből, addig rajtad kívül mindenki a hasznot fogja nézni a könyveden. Az ő érdekük az lesz, hogy minél többet eladjanak. Ezért nem kockáztatnak, csak azt vállalják be, ami tuti befutó lesz.

Szerencsére mindezeket én már az elején átgondoltam. Megnéztem a blogom látogatottsági statisztikáit több évre visszamenőleg, megnéztem a közösségi oldalaim legnépszerűbb bejegyzéseit és megvizsgáltam a gasztronómia trendi témáit. Ezeket elemezve pedig egyértelmű volt, hogy egészségtudatos recepteket fogok összegyűjteni a könyvemben. Az eredeti terv az volt, hogy édes és sós receptek is lesznek benne. Reggelik, ebédek és vacsorák, fehér cukor és fehér liszt nélkül, vagyis olyanok, amelyek beilleszthetőek az Enni és Fogyni elektronikus könyvemben megírt módszerbe és az egészséges életmódváltásba.

Cím, célcsoport, célzás

Később viszont tovább szűkítettem a témát és csak édes receptek kerültek bele. Igazából annyi édes receptet kísérleteztem ki, hogy bőven elég volt egy könyvre. Az eredeti cím Fitnesz Nasik lett volna, de végül sok olyan receptet is alkottam, amelyek nem illetek bele a nassolni valók kategóriájába.

A címen egyébként nagyon sokat tépődtem. Tartottam attól, hogy ha a ”diétás” vagy ”fogyókúrás” szavakat használom a címben, akkor íztelen ételekre asszociálnak majd. A blogomon évek óta próbálom bebizonyítani, hogy a diétás nem egyenlő a rossz ízűvel, de tudom, hogy még sok idő kell, hogy eljusson az üzenet a nagyközönséghez. Végül azért választottam a fitnesz szót, mert ebben úgy érzem, hogy benne van az a célcsoport, akiket igazán el szeretnék érni: azok, akik szeretnének fittek lenni/maradni és ezért készek is tenni.

Fontos, hogy ismerd a célcsoportodat! Tudd, hogy mire vágynak! Tudd, hogy mire van szükségük!

Tudom azt, hogy egyre kevesebb időnk van a konyhában bíbelődni. Ezért olyan recepteket gyűjtöttem össze, amelyek gyorsan és egyszerűen elkészíthetőek.

Tudom azt, hogy milyen problémás, amikor valami ismeretlen hozzávalót látsz egy receptnél, ezért a receptjeimet ismert hozzávalókból válogattam össze. Próbáltam arra ügyelni, hogy ne olyan hozzávaló legyen, ami csak speciális boltokban kapható, hanem olyan, ami nagy eséllyel van otthon annak, aki fitnesz életmódot követ.

A könyvben lévő receptek végül sütés nélküliek lettek, vagyis a sütődet nem kell bekapcsolnod az elkészítésükhöz. (Persze a palacsintát a tűzhelyen fogod sütni, de nem sütőben.) Írhatnám, hogy ez is azért lett így, mert felmértem a trendeket és azt láttam, hogy a sütés nélküli receptek nagyon népszerűek, de ennek hátterében sokkal egyszerűbb dolog van: jelenleg nincs sütőm.

Persze, ha nagyon akartam volna, akkor vehettem volna egy mini sütőt, de inkább elhatároztam, hogy kreatív leszek, és kitalálok 43 olyan receptet, amihez nem kell sütő. Ez sikerült is. Imádom a könyvemben lévő gyors energiagolyókat, a pohárkrémeket vagy a kókuszos-csokis pitémet. Igazából az összes receptemet imádom! Végre nem kell órákat töltenem keresgéléssel, hogy olyan receptet találjak, ami nem hizlal, ami könnyen elkészíthető és amihez nem kell sütő! Csak kinyitom a könyvem és kiválasztom, hogy éppen melyikre vágyom. 

2. Motiváció kell!

Az előző pontról, az ötletről hosszan írtam, de ami az ötletnél is fontosabb, az a motiváció. Hiába van egy jó ötleted, nem fog megvalósulni, ha nincs meg hozzá a motivációd, hogy belevágj és végig is vidd.

A receptes könyv ötlete bennem már évekkel a könyvkiadása előtt megfogalmazódott, de valahogy eltettem az íróasztalom fiókjába az alábbi negatív gondolatokkal szépen és alaposan becsomagolva:

• még nem vagyok rá készen

• nincs hozzá elég pénzem

• nem vagyok elég jó

• nincs rá időm

A fentiek csak közben kezdtek el megoldódni, amikor már belevágtam. Tehát, ha könyvet akarsz kiadni, akkor azt tudom tanácsolni, hogy kezdj neki ott, ahol vagy! Ne várj a tökéletes pillanatra, indulj el onnan, ahol éppen vagy! A többi majd jön magától.

Ilyen és ehhez hasonló tanácsokat én is olvastam, de nem fogadtam meg. Csak vártam és vártam, amíg…

beütött a krach.

Most talán az várnád, hogy gasztrobloggerként valami hihetetlen inspirációm lett és ez segített abban, hogy nekiálljak a könyvem kiadásának. Nem így volt.

Egyszerűen csak le akartam győzni a depressziómat.

Nehéz erről írni, de ez ilyen őszinte blogbejegyzés, így itt a helye. A depresszióm oka a szeretett kiskutyám elvesztése volt. Arnold 12 éves volt, amikor veseelégtelenség miatt el kellett altattatnom 2019. július végén. Ez a kis lény jóban-rosszban velem volt egészen pici korától kezdve. Mindig, mindenhová követett és feltétel nélkül szeretett. Olyan volt nekem, mintha a gyermekem lett volna. Az elvesztése után depresszióba zuhantam. Óriási űrt éreztem az életemben, és nem láttam semminek értelmét. Mintha Arnold elvesztésével valamit magamból is elvesztettem volna.

Amikor az ember mélypontot él át, dönthet: vagy ott marad, vagy megtanul onnan kimászni.

Úgy láttam, hogy depresszióm legyőzésének legjobb módja, ha elérendő célokat állítok fel magamnak. Ezzel elterelem a gondolataimat és csak a célomra koncentrálok. Így kitűztem azt a célt, hogy kiadom a könyvemet, és elkezdtem gőzerővel dolgozni ezen. A munka folyamán pedig számtalan sikerélményem lett, ami szépen kigyomlálta belőlem a depressziót.

Emellett átgondoltam az élethez való hozzáállásomat és Arnold elvesztése hozott egy gondolatot az életembe, amit sokszor előveszek:

Ha elmentél, nem csak az számít majd, hogy mit adott az élet, hanem hogy te mit adtál az életnek.

Ennek megfelelően elhatároztam, hogy adni szeretnék az embereknek, elsődlegesen azoknak, akik közel állnak hozzám, akiknek sokat köszönhetek. Elhatároztam, hogy édesanyámnak fogom ajánlani az első könyvemet. Az ő öröme az én boldogságom is. Amikor nehezen mentek a dolgok a könyvvel, akkor motivációként mindig elképzeltem, hogy átadom majd anyunak a kész könyvet és látom, hogy boldog és büszke lesz rám. Hát nem ez a siker? Amikor örömet tudsz szerezni annak, akit szeretsz?

Innentől pedig felgyorsultak az események.

3. Tervezés kell!

Egy receptes könyvhöz nyilván elsődlegesen receptek kellenek. Azonban én mégsem ezzel kezdtem, hanem a második legfontosabbal, a tökéletes ételfotókkal. Egy új receptet könnyedén megalkotok, de az ételfotózásban akkor még nem voltam járatos. Interneten kutakodtam, hogy hogyan is készíthetnék jobb ételfotókat, mert nem voltam megelégedve a blogomon lévő fotóimmal. Egyszerűen nem tudták visszaadni az ételt, nem kívántam meg a fotóról, hiába tudtam, hogy milyen finom az íze.

A kutakodásom eredményeként először arra jutottam, hogy érdemes lenne beszerezni egy komolyabb fényképezőgépet, amivel szép fotókat készíthetek. Viszont az ilyen gépek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítők nagyon költségesek. Nem fért bele egy ilyen nagyobb kiadás.

2019. június 11-én, egy másik munkám kapcsán részt vettem egy rendezvényen, ahol egy fiatal fotós lány, Kántor Mia volt a rendezvényfotós. Akkor már hetek óta nézegettem a fényképezőgépeket, így a fókuszomba került a lány a profi fényképezőgépével. A kapcsolatteremtés mindig is könnyen ment, így odamentem hozzá, hogy kicsit kifaggassam a gépéről és arról, hogy mióta fotózik. Elmondta, hogy évek óta benne van a szakmában, a rendezvények mellett portrézik és imádja a gasztrofotókat is. Felcsillant a szemem és egyből rátértem a könyvötletemre, azután érdeklődve, hogy mennyiért vállalná el egy gasztrokönyv fotózását. Teljesen korrekt árat mondott. Abban maradtunk, hogy később még megkeresem, ugyanis akkor még nem volt egyetlen recept sem a fejemben.

A célkitűzésem után augusztusban felvettem a kapcsolatot Kántor Miával, és leszerveztem az első ételfotózásunkat 2019. szeptember 8-ára.

Fotózás

A fotózásra kitűzött dátum hajtott, hogy legyen legalább 10 recept, amit be tudunk fotózni. Végül 12 édességet találtam ki (például első adagban volt a kókuszos-csokis pite és a csokis-meggyes pohárkrém is).

kókuszos-csokis pite

csokis-meggyes pohárkrém

Nem ezek kitalálása volt a nehéz, hanem maga a fotózás.

Tanulság: Már az elején tudd, hogy milyen formátumú könyvet szeretnél és abba milyen képek kellenek. Álló vagy fekvő képek? Hány dpi legyen a fotó? A technikai részeken túl pedig azt is érdemes már előre tudnod, hogy milyen stílusú lesz a könyved és ahhoz milyen fotók kellenek? Modern vagy klasszikus? Milyen színek legyenek benne? Régies tányérok és kiegészítők, retro hatással, vagy inkább a trendi, letisztult vonalat követed?

A fenti kérdésekre én nem tudtam elsőre a választ. Miának azt mondtam, hogy fekvő, téglalap alakú képek legyenek, mert bloggerként én webes megjelenítésben gondolkodtam és tudtam, hogy a blogomon azok mutatnak jól. Végül a négyzetes formátum mellett döntöttem és ez kb. az utolsó előtti fotózásnál dőlt el. Emiatt rengeteg ételt újra kellett fotóznunk, mivel túlságosan szűkre vettük a képeket és az ételek lelógtak a képről. Például volt három pohár a téglalap alakú képen, de a négyzetesre már csak egy fért rá.

kókuszos-csokis pohárkrém

A szuper ételfotók az ügyes grafikusomnak is köszönhetőek, aki rengeteg képet mentett meg az újra fotózástól, mert szépen beillesztette a négyzetes keretbe.

Tanulság: Az ételfotókat sem szabad túl szűkre venni, hagyni kell rajtuk bőven, hogy lehessen miből vágni.  

A stílus

A stílus is csak akkor alakult ki, amikor már jó néhány fotózáson túl voltunk. Az elején még a retro vonalat erőltettem. Úgy gondoltam, hogy a klasszikus ételek, mint például a szilvás gombóc jobban mutat egy retro stílusú tányéron. Készítettünk ilyen fotókat is, de egy idő után elszakadtunk ettől a stílustól, egyre letisztultabb fotók születtek és végül kialakult a végleges stílus.

A stílus elemei: tányérok, poharak, kiegészítők

Rengeteg tányérom volt otthon is, de ezek többségéről kiderült, hogy fotózás szempontjából használhatatlanok, mert túl erőteljes színük van, vagy túl fényesek vagy nem jó a formájuk. Ezért sok új tányért, poharat, evőeszközt, terítőt, szalvétát vásároltam az ételfotózáshoz. Kántor Miával voltunk az Ecseri bolhapiacon is, innen remek antik hatású evőeszközöket  és egy kottát szereztünk be, amely tökéletes háttért adott a marcipánbonbonnak.

bolhapiacról szerzett kincsek

marcipánbonbon

Sokat segített a stílus kialakításánál, hogy elmentem boltokba nézelődni. Felmértem, hogy mi van a piacon, hogy mi a trend.

A virágok szerepe

Az már az elejétől fogva megfogalmazódott bennem, hogy egy igazán csajos könyvet szeretnék. Mindig is tetszettek az olyan fotók, amelyeken édesség volt látható és virág. Ezt a vonalat követve a legtöbb ételfotóra került valamilyen virág, először még a kertemből (az éppen aktuálisan nyíló virág) az utolsó fotózásoknál pedig már tudatosan vásároltam virágboltban olyan színű rózsát vagy gerberát keresve, ami illet az adott édességhez.

A nagymamám imádta a virágokat. A könyvemet ő már nem láthatja, de tudom, hogy tetszene neki a sok szép virág miatt is.

Ütemezés, receptek

2019. szeptembertől 2020. júniusig tartottak a fotózások, összesen 7 alkalommal. Hétvégenként fotóztunk, egy alkalommal 10-12 ételt kaptunk lencsevégre. Egy fotózás 8-9 óráig tartott. Ez bármilyen fárasztónak is tűnik, átélve nem volt az. Teljes flow-ban voltam, észre sem vettem az idő múlását. Az egészben azt hiszem, hogy ezeket a fotózásokat élveztem a legjobban!

Ki kellett találni azt is, hogy hány recept legyen a könyvben. Ehhez jó néhány receptes könyvet átlapoztam. Az átlag szám kb. 70 receptre jött ki, de én ezt túl soknak tartottam. A kevesebb több elvét tartom szem előtt az élet más területén is. Inkább legyen 40 szuper recepted, amit szinte mindig elő tudsz venni a tarsolyodból, mint 70, amit alig használsz, mert el is felejted, hogy vannak. Végül 43 receptnél húztam meg a határt. Azt gondolom, hogy ez ideális szám lett.

panna cotta fügeszósszal

A legtöbb ételt még előző nap elkészítettem, tehát a fenti idő az nettó idő, ami tényleg a fotózásra kellett. Előző napokban beszereztem a hozzávalókat, elkészítettem az ételek többségét és a fotózáskor csak ki kellett venni és tálalni, vagy frissen készíteni még hozzá valami kiegészítőt.

mandulás-kókuszos golyó

Az első fotók mindig nagyon nehezen mentek. Rá kellett hangolódnunk. Szerencsére Kántor Miával már a kezdetektől fogva megtaláltuk az összhangot, egy nyelvet beszéltünk és jól kiegészítettük egymást. Volt, hogy én tettem még valamit hozzá az alkotásához és volt, hogy ő egészítette ki az enyémet. Tökéletes összhang volt közöttünk, amiért nagyon hálás vagyok. Biztos, hogy a következő könyvemnél is ő fog fotózni.

Konyhai pillanatképek

Amikor más receptes könyveket végiglapoztam, ezekben mind azt láttam, hogy nem csak ételfotók vannak, hanem olyan képek is, amelyeken a szerző is rajta van, például egy konyhában. Mivel a konyhám teljesen alkalmatlan volt arra, hogy ott készítsük el a képeket, így elkezdtem bérelhető konyhák után kutakodni. Nem találtam ilyeneket. Még fotósoknál sem volt olyan választék, hogy legalább egy szép konyhai háttér legyen. A helyzetet Kántor Mia oldotta meg. Eszébe jutott, hogy megkereshetünk konyhastúdiókat is. Elsőként a Nobilia konyhabútor stúdióra esett a választás és meglepetésemre elsőre igent is mondtak a kérésemre, hogy egy pár órára szeretnék bemenni a bemutatótermükbe és ott fotókat készíteni. A dolgok olyan gyorsan történtek, hogy gyakorlatilag pár nap alatt kellett leszerveznem, hogy milyen ruhában legyek, ami passzol a könyv stílusához, milyen ételek látszódjanak konyhai háttérben, mi az, amit könnyedén tudok szállítani a stúdióba, anélkül hogy összeesne vagy megfolyna útközben és arra már nem is volt időm, hogy a fodrászhoz vagy a sminkeshez bejelentkezzek, így a nővéremet kértem meg, hogy segítsen engem rendbe tenni. Elégedett voltam a munkájával és a fotózás is remekül sikerült. Ezúttal is köszönöm a Nobiliának és Kármán Marionak a lehetőséget, hogy álomszép konyhákban készülhettek a fotók.

Mutatok is néhány werk fotót, ami a konyhastúdióban készült.

4. Érdeklődj!

Néhány hónap elteltével adott volt a fotós, aki elkészíti a könyvbe a fotókat. Adottak voltak a receptek is (igaz, ezeket folyamatosan találtam ki), de ezek mellett még nagyon sok dologra volt szükség, hogy összeálljon a könyv.

Először az interneten kutakodtam, hogy hogy is megy a könyvkiadás. Itt számtalan információt találni, amiből szemezgethet az ember, de a végső döntés mindig az övé és persze a döntéssel járó felelősség is.

Tanulság: Mindig járj utána alaposan! Megéri érdeklődni, kérdezni, segítséget kérni azoktól, akik már megcsinálták.

Kiadó

A legnagyobb dilemmát az okozta, hogy saját kiadás legyen, vagy kiadóval adjam ki?

A döntésem meghozatalához azt hiszem alaposan körbejártam a témát. Négy kiadóval vettem fel a kapcsolatot és elküldtem nekik a könyv ötletét. Leírtam pár szóban, hogy miről szól a könyv és azt, hogy azt szeretném, hogy a legnagyobb könyvesboltokba bekerüljön. Ekkor még nem volt borítótervem, csak pár ételfotóm volt készen. Ezeket csatoltam a könyv ötletével. A négy kiadóból eggyel személyesen is felvettem a kapcsolatot. Ez az egy személyes beszélgetés nagyon sokat adott. Olyan információkat gyűjtöttem be, amik eldöntötték a könyv sorsát: saját kiadás lesz.

Ennek oka pedig a kiadóval történő kiadás magas költségei volt.

Alapból ott kezdték, hogy 2000-3000 példányt nyomtatni kell első körben. Mivel egy könyv nyomdai előállítása kb. 1100 Ft (a színes fotók miatt) így 3000 példány esetén az indulási költség több mint 3 millió forint és ebbe még nincs benne a grafikus, a tördelő, a fotós, a korrektor díja. Ezzel az összeggel rendelkezned kell, hogy egyáltalán ki tudd nyomtatni a könyvet. Utána, ha bekerül a boltokba a könyved és megveszik, akkor kezd el visszafolyni hozzád a pénz, persze miután a kiadó és kereskedő is levette a hasznát. Tehát a dolog feketén-fehéren úgy néz ki, hogy tiéd a kezdeti költség, a felelősség és a munka is, a kiadónak és a kereskedőnek semmi felelőssége nincs és semmi vesztesége nem lehet. Ha a könyvesbolt azt látja, hogy nem veszik meg a könyvedet az emberek, akkor hátrább is teszi a polcon, majd vissza fogja küldeni neked.

Ezekkel nem árt tisztában lenned. De azért azt is érdemes tudnod, hogy az árak mindig az adott könyvtől függnek. Egy regény esetében (amiben nincsenek képek) például lényegesen olcsóbb a nyomdai előállítás.

De maradjunk most a kiadóknál még, a nyomda később jön. Tehát a kiadó segít kiadni a könyvedet. Ahogy utánajártam ennek, rájöttem, hogy tulajdonképpen semmi olyat nem tesznek, amit én magam ne tudnék megcsinálni bloggerként és marketingesként.

Vegyük sorba, hogy általában miket intéznek el helyetted, vagy miben segítenek:

1) segítenek a könyv borítóját megtervezni

(Ekkor nekem már volt grafikusom és ragaszkodtam is hozzá, nem szerettem volna másra bízni, de azt mondták, hogy csak a saját grafikusokkal dolgoznak együtt – egyébként ebben az esetben is meg van határozva, hogy mennyi módosítást kérhetsz, és ha ezt túlléped, de még mindig nem vagy elégedett a borítóval, akkor fizetned kell.)

2) Intézik a nyomdát

(Ezzel igazából sok dolog nincs, csak tudnod kell, hogy milyen könyvet akarsz kézbe venni majd.)

3) Intézik az ISBN számot és a köteles példányt

(Ezek is végtelenül egyszerű folyamatok, nem is érdemes ezekről sokat írni, annyi az egész, hogy írnod kell egy e-mailt és kb. egy órán belül kapsz egy számot, amit rá kell tenned a könyvre, hogy azonosítani tudják. A köteles példány pedig azt jelenti, hogy az elkészült könyvből egy meghatározott darabszámot be kell vinned az Országos Széchényi Könyvtárba, adminisztratív okokból. Ezt a nyomda is intézheti, nálam így is történt.)

4) Tördelik a könyvet

(Ez jó dolog, de bármikor megbízhatsz te is egy tördelőt, mert így is, úgy is fizetned kell érte külön.)

5) Korrektúrázzák a könyvet

(Ez is szuper, de ugyanaz a kategória, mint az előző: bármikor megbízhatsz te is egy korrektort. Így is, úgy is külön kell fizetned érte.)

6) Bekerülsz a cégük portfóliójába

(Ha elég ismert a kiadó, akkor ezzel esetleg jól járhatsz, de csak akkor, ha nem kell lemondanod a szerzői jogaidról.)

7) Marketingtámogatást kapsz

(Ez némi közösségi médiát és kreatív anyagot jelent – de azért hozzátette a kiadó, hogy mindenképpen erős marketinget várnak tőlem, amellett, amit ők csinálnak.)

A kiadók után megkerestem még olyan gasztrobloggereket is, akik adtak már ki könyvet és érdeklődtem, hogy megy a dolog. Nagyon jó volt azt látni, hogy milyen összetartó ez a blogger közösség. Mindenki, akinek írtam, egyből válaszolt és hasznos tanácsokkal látott el. Volt, aki kiadóval adta ki a gasztrokönyvét és volt, aki saját kiadásban. A döntés rám volt bízva, hogy melyiket választom.  

Kiadóval vagy saját kiadásként?

A kiadó tulajdonképpen leveszi a válladról a menedzselést. Helyetted intézi a folyamatok egy részét, például beszél a nyomdával, szervezi a grafikus, a tördelő és a korrektor munkáját, de mindezekért el is kéri a pénzét. A saját példányaidat pedig meg kell tőlük vásárolnod. Igaz nem a teljes áron, de ha saját magad adod ki, akkor ezzel a költséggel nem kell számolnod.

Bloggerként és a korábbi munkáimból kifolyólag megtanultam a dolgaimat menedzselni, így ezek nem okoztak gondot. Készítettem egy ütemtervet, egy marketing tervet és heti tervezőket is. Úgy érzem, hogy nem csúszott ki sosem az irányítás a kezemből.

Tehát kiadó nélkül is ki tudod adni a könyvedet, de azért az is kell hozzá, hogy tudd menedzselni önmagadat, és hogy érts az online marketinghez. 

Önmagad menedzselése azért is fontos, mert a könyv kiadásához vállalkozóvá kell válnod. Ez pedig szintén elég sok menedzselési feladattal jár. Ahogy közeledik a könyved kiadásának a napja, már készülnöd kell arra, hogy legyen adószámod, tudj számlát kiállítani. Ehhez pedig azt is tudnod kell, hogy milyen adózási formát érdemes választanod és tisztában kell lenned a várható kiadásokkal, valamint  bevételekkel is.

Grafikus

Amikor a barátaimnak beszéltem a könyvem ötletéről, akkor egyikük felvetette, hogy vállalná a borító tervezést és a tördelést is. Örültem neki, mert láttam már tőle hobbi projekteket és tudtam, hogy ügyes, kreatív. Farkas László készítette végül a grafikus munkákat és a tördelést is ő csinálta. Nem ez volt az első ilyen nyomdai munkája, de így is együtt izgultunk a nyomdai ízelítő megérkezésekor, hogy vajon hogyan néz ki és minden rendben van-e. Hálás vagyok neki a remek munkáért és örülök, hogy kitartottunk egymás mellett. Bevallom, hogy nem könnyítettem meg a dolgát, mert az elején ő is sokat szenvedett azzal, hogy nem találtam ki a könyv pontos méreteit és a színeken is elég sokat variáltam. A borító megalkotása viszont nagyon gyorsan ment, csak küldtem neki 4-5 ételfotót, szöveget hozzá és szinte elsőre eltalálta azt a borítót, amire igent mondtam.

A Fitnesz Édességek könyv borítója

Tudom, hogy nem vagyok egyszerű eset a maximalizmusommal, így sem a grafikusnak, sem a fotósnak szerintem nem volt könnyű dolga velem.  A végeredmény viszont magáért beszél.

Nyomda

A tervezésnél már írtam, hogy tudnod kell, hogy milyen formátumú könyvet szeretnél, de az utánajáráshoz tartozik, hogy kiderítsd a pontos méretet, mert amikor a nyomdától árajánlatot kérsz, akkor ott bizony konkrét műszaki specifikációt várnak, így:

méret: 210 x 210 mm

terjedelem (hány oldalas a tördelt kézirat): 140

belív: 115 g műnyomó

Nyomás (belív): 4+4 szín

Nyomás (borító): 4+4 szín

kötés: ragasztókötve, puhafedeles

borító: 300 g-os műnyomó, színes, matt fóliával

példányszám: 500 db

A fentiekről nekem fogalmam sem volt, de szerencsére egy barátnőm ajánlotta egy nyomdás barátját, Tamást, az X-Tra Médiától, Tomival le tudtam ülni személyesen beszélni és vittem neki egy mintakönyvet. Ez egy olyan receptes könyv volt, aminek formája és az anyaga is tetszett. Tomi ránézett, megfogta és egyből mondta a műszaki paramétereket, másnap pedig küldte is az árajánlatot rá.

Persze én itt is variáltam még, mert a könyv méretével kapcsolatban voltak kétségeim. Ezért hetekig vonalzóval a kezemben könyvesboltokba jártam, hogy lemérjem a szakácskönyvek méretét. Nem értem, hogy a kiadott könyveknél miért nem írják oda, hogy a borító milyen méretű (szegény gasztrobloggernek vonalzóval kell mászkálnia, vállalva ezzel a könyvesbolt dolgozóinak megvető tekintetét).

Ezzel kapcsolatban egyébként nem csak a könyvesboltokban voltak kínos pillanataim, hanem egy könyvbemutatón is. Gasztrobloggerként kaptam egy meghívást egy újonnan megjelent könyv bemutatójára, ami időben pont jókor volt, mivel én is gondolkodtam hasonló könyvbemutatón és nagyon jó tapasztalatokat gyűjtöttem. A tapasztalatok mellett pedig a végső könyvmérethez is inspirációt kaptam. Vicces pillanat volt, amikor egy elegáns étteremben megrendezett könyvbemutatón, egy 5 fős asztaltársaságban elővettem a táskámból a 30 cm-es vonalzót, hogy lemérjem a kezembe került mintakönyvet. Ez is négyzetes volt, de nem teljesen. Mire lemértem és felpillantottam, azt vettem észre, hogy két jól öltözött fickó áll mögöttem. Megkérdezték, hogy miért méregetem a bemutatott könyvet. Össze is rezzentem kicsit, hogy talán kidobó fiúk, végül kiderült, hogy ők képviselik a nyomdát, akik nyomtatták a bemutatott könyvet.

Tanulság: Nincs egy általános, bevett méret, ami minden könyvnek jó. Vannak gazdaságos méretek, aminél kevesebb lesz a leeső rész, így olcsóbb az előállítás. Ezekről érdemes a nyomdával előre konzultálni. De azt is érdemes tisztáznod magadban, hogy mi a célod? Egy átlagos könyvet készíteni, vagy valami mást? Nálam a méret eldöntésénél az játszotta a főszerepet, hogy könnyen kézbe lehessen venni.

A példányszám

Ez is kardinális kérdés volt, amin még az utolsó előtti pillanatban is módosítottam. Azt tudtam, hogy nem tudok finanszírozni több ezer darabot, maximum pár száz férhet bele. Így először 200, 400 és 500 db-ra kértem ajánlatot.

Tanulság: Minél nagyobb példányszámot rendelsz, annál olcsóbb lesz egy könyv nyomtatási díja.

Igazából senki nem tudott nekem abban segíteni, hogy mennyit kellene rendelnem. Azt tudtam, hogy mennyi a pénzügyi keretem, de a példányszámot végül a Libri Könyvesboltok pályázata döntötte el.

5. Bízz a szerencsédben!

Miután eldöntöttem, hogy saját kiadás lesz a könyvem, utána kellett még járnom, hogy hogyan kerülhetek be a könyvesboltokba. A gasztrobloggerektől jó tippeket kaptam könyvkereskedőkre és már majdnem le is szerződtem az egyikkel, amikor véletlenül a Libri oldalára tévedtem és megláttam a Nyitott Könyv Programjukat. Ebben olyan kisebb kiadók pályázati anyagát várták, akik újító szellemű, friss ötletekkel bírnak. Ekkor tudatosult bennem, hogy kiadó vagyok, tehát én is pályázhatnék.

Március 31-ig leadtam a pályázati anyagomat és vártam. Hónapokig nem jött semmi válasz, a határidőt pedig kitolták június végére.

Egy augusztusi napon jött meg a válasz e-mail, hogy nyertem. Ez azt jelentette, hogy a Libri Könyvesboltokban árulhatom a könyveimet és marketing támogatást is nyújtanak nekem (részletekről a szerződésem titoktartási pontja miatt nem írhatok). Madarat lehetett volna fogatni velem, olyan boldog voltam, hogy nyertem.

Miután tudtam beszélni a Librivel, akkor jöttem rá, hogy a tervezett 200 db bizony nagyon kevés lesz. Végül 700 db-ot kértem a nyomdától.

Ekkortól ismét felgyorsultak az események. Az őszi időszak mindig nagyon leterhelt a nyomdákban, ilyenkor már beüt a karácsonyi hajrá. Kevés időm volt és össze kellett szerveznem azt, hogy a nyomdából még szeptemberben kijöjjön a könyv és a Libribe egyből eljusson, hogy ne kelljen tárolnom. Fogalmam sem volt, hogy milyen terjedelmű 700 db könyv. B-tervként próbáltam helyet csinálni nekik a szobámban, de végül nagyon szerencsésen összejött, hogy szeptember 22-én a nyomda egyből a Libri raktárába tudta szállítani a könyveimet.

6. Hozz jó döntéseket!

A könyvem kiadását 2020 tavaszára terveztem. A fotózásokkal eléggé meg voltunk csúszva, mivel a négyzetes formátumra váltás miatt sok ételt újra kellett fotózni. Feszes tempót diktáltam ekkor magamnak, a fotósnak és a grafikusnak is. Nem álltunk túl jól ahhoz, hogy májusra kész legyen a könyv. Ez volt a legvégső dátum, amit kitűztem, de végül úgy döntöttem, hogy őszre időzítem a kiadást. Egyrészt szerettem volna kényelmesebben megoldani a fotózásokat, elég időt hagyni a tördelésre, valamint tudtam, hogy néhány olyan ételt is be kell fotózni, amihez nyáron lesznek friss gyümölcsök.

Igazság szerint május már nem volt jó időpont egy diéta témájú könyv kiadására. Ilyenkor az emberek már a nyaralást tervezik és őszig nem nagyon jut eszükbe a fogyókúra. Ez a tavasz viszont ugye más volt, mint a többi. A járványügyi helyzet csak tovább erősítette bennem, hogy jó döntést hoztam, hogy átidőzítettem a könyvem kiadását őszre. Az őszi tervezett időpontom édesanyám születésnapja volt. Szerettem volna meglepni vele őt a napján. Ez végül napra pontosan nem jött ki, csak pár nap eltéréssel. Végül a nővérem születésnapján vettem át a könyvet, és adtam át édesanyámnak, aki eljött velem a Libri központi raktárába és segített a könyvátadásban. Pont úgy történt, ahogy elképzeltem: átadtam neki a könyvet a neki írt ajánlónál kinyitva. Ölelés, meghatódás...stb. Istenem, köszönöm, hogy megélhettem ezt a pillanatot!

Megéri vagy nem éri?

A kiadó már az első mondatában közölte, hogy az első könyv jó, ha nullára kijön, de előfordul, hogy veszteséges lesz. Legalább 1-2 évre kell tervezni és általában a második könyvnél szokta megérni a kiadás. Ezzel szemben a gasztrobloggerek másról számoltak be. Az interneten szintén sokféle verzió szerepelt arról, hogy megéri-e.

Nem járok még ott a könyvkiadásban, hogy meg tudjam állapítani, hogy anyagilag megéri-e. Később ki fogom még egészíteni ezt a blogbejegyzést a tapasztalataimmal, de igazság szerint az egész kiadási folyamatban nem volt elődleges cél a könyvből való meggazdagodás. A motivációmról fent már olvashattál, éppen ezért nem is szomorított el a kiadó tárgyilagos közlése, vagy az interneten olvasott információk. Tudtam, hogy nem ezért csinálom és tudtam azt is, hogy így vagy úgy, de ki fogom adni a könyvemet.

Így a legjobb tanácsom talán az, ha az első könyvedet szeretnéd végre kiadni: hogy tudd, hogy miért teszed! Lásd magad előtt a célt, és lásd azt is, ahogy eléred!

Az egész folyamatot nagyon élveztem. Rengeteg újat tanultam és számos pozitív élményt gyűjtöttem. Ezek miatt azt mondom, hogy mindenképpen megérte.

Egy kiadott könyv mögött mindig van egy sztori. Ez az én sztorim volt, ami tovább folytatódik, ugyanis tervezem a következő könyvemet. 

A Fitnesz Édességek könyvem megvásárlásához kattints a lenti képre, amely elirányít a megrendelő felületre.

*A cikkben lévő ételfotók nagyobb méretben ide kattintva tekinthetőek meg. 

Szerző: Földi Rita