A történet valahol ott kezdődött, hogy amióta a Buja Disznó(k) megnyitott az V. kerület Hold utcában található piac emeletén a többi "gasztro-nagyhatalom" (A Séf utcája, Vörös Homár, Panificio il Basilico, Pasta & Sugo, stb.) mellett, azóta a gasztronómiai oldalak, szaktekintélyek, közösségi oldalak, stb. dicshimnuszokat zengnek Bíró Lajos disznóságairól.

Néhány forrás:  Dining Guide, Városban.blog.hu, Mirelle.hu, Válasz.hu

Diéta ide vagy oda, ki kellett próbálnom.

A teszt időpontja Szilveszter napjára esett, amikor pont a környéken volt dolgom. A közösségi oldalról tudtam, hogy a Belvárosi Piacon nagy lesz a sürgés-forgás ezen a napon is, mivel meghirdették a „Pezsgő(s) nappali szilveszter a Piacon!” című eseményt.

Könnyű megtalálni a piacon

Sokszor megfordultam már a piacon és mindig nagyon sokan voltak. Most sem volt ez másként. A különbség csak annyi volt, hogy a hömpölygő embertömegben nagy arányban voltak jelen a pezsgős poharak, melyek úgy öltöztették fel a piacon megjelent embereket e jeles nap alkalmából, mint farsangkor egy díszes álarc, melyet megpillantva mindenki tudja, hogy mely eseményt ünnepelve gyűltek össze.

A tömeget elnézve kb. 30 perc várakozási időre számítottam a rántott hús tekintetében, de szerintem 10 perc múlva már nálam volt a frissen, előttem készült étel, miután nagy nehezen átverekedtem magamat a tömegen (közben felmérve a szintén Bíró Lajoshoz köthető, A Séf utcája nevet viselő hely nem mindennapi kínálatát), és beálltam a sor végére, mely meglepően gyorsan haladt.

Egy adag rántott húst kértem burgonyasalátával, melyért 2.300 Ft-ot fizettem. Tudtam, hogy elég lesz az egy adag, mert a sorban állva láttam, hogy mekkora húsokkal távoztak a pénztártól. Akkorákkal, hogy nekem egy egész napra elég lenne! Talán segít elképzelni a méretét, ha azt is megemlítem, hogy kb. egy pizzás doboz méretű dobozba tették bele, mivel elvitelre kértem. Viszont ehhez a hatalmas húshoz aránytalanul kevés burgonyasaláta jár. (Utólag bánom, hogy nem kértem belőle dupla adagot.)

Ekkora rántott húst kínál Bíró Lajos

Kénytelen voltam elvitelre kérni, mivel leülni lehetetlen lett volna. A piacnak egyébként ez az egyetlen hátránya. Egy gombostűt sem lehet leejteni ebédidőben, annyira sokan vannak a felső szinten. Alul, ahol a hagyományos piac funkció működik, alig lézeng néhány ember. Ezt már némileg ellensúlyozta néhány betelepült kávézó, cukrászda (pl. Angelo - nagyon finom a forró csokijuk!), és már több vita is indult arról, hogy hogyan lehetne jobban elosztani a piac tömegét a két szint között, de még mindig nem sikerült megoldást találni rá. Talán, ha néhány "gasztro-nagyhatalom" a földszintre is beköltözne, és több leülési lehetőséget kínálna, mint a fentiek, akkor a földszint is fejlődésnek indulhatna.

De térjünk vissza a tökéletes rántott húshoz. Azt tudni kell, hogy nem igazán kedvelem a sertéshúst. Az egészséges táplálkozás híve vagyok, vigyázok az alakomra és ügyelek arra, hogy mennyi szénhidrátot és zsiradékot fogyasztok, ezért jórészt csirkemellet eszem. Minden disznóság és zsír kizárva! Szóval egyáltalán nem voltam elfogult a disznóval, mégis azt kell, hogy mondjam, hogy nem ettem még ilyen finom rántott húst sehol sem. Vaj puha hús, tökéletesen rásimuló prézlivel és egy isteni burgonyasalátával. Mennyei ízek. Ezért érdemes felfüggeszteni a diétát. Miközben falatozom, rájövök, hogy mitől is olyan buja ez a disznó. A szexuális kielégülés és az evés során szerzett örömök közötti összefüggésen gondolkodom, melyek valahogy minden falatnál összhangba kerülnek. „Buja Disznók” - mosolygok, és tovább falatozom.

Disznóságok az asztalon és a falon is

A szilveszteri tálalás

Bíró Lajos és a Buja Disznók

Bíró Lajos a Belvárosi Piacon mutatta meg, miért őrülnek most meg az emberek, és mire kell odafigyelni egy olyan egyszerű ételnél, mint a rántott hús. Mármint a jó rántott húsnál.

Szerző: Földi Rita

_{fotók: Buja Disznó(k) facebook oldala}

_{készült: 2016. január}

Mentés

Mentés